Debrecen városának minden oka megvan a büszkeségre. Lakossága a fenntartható fejlődési terve alapján 2030-ra elérheti a 250 ezer főt, ami nem is meglepő, hiszen dinamikus fejlődése több alappilléren nyugszik.
A város rendelkezik regionális és nemzetközi repülőtérrel, emellett a munkahelyteremtésben is kimagasló – egyre több iparvállalat települ ide, jelenleg éppen tárgyalások folynak arról, hogy egy autóbuszokat gyártó cég is Debrecent válassza otthonául.
Nagyváros, jó közlekedés, nagyszerű tervek
Debrecen városa – nagyságából és megyeszékelyi pozíciójából adódóan – igen tekintélyes közlekedési hálózattal rendelkezik. Vasútvonal szempontjából a 100-as nagyvasúti vonal egyik legfontosabb állomása, emellett pedig természetesen kisebb vasúti mellékvonalak gyűjtőközpontja is. Azoknak a vasutaknak a száma, amelyek az elővárosi közlekedésben használhatóak, 208, míg az elővárosban használható buszok száma 839 darab. A helyi járatok száma összesen 2700 darab, amelyből 1800 a busz, a többi pedig trolibusz vagy villamos.
Bekerülhet-e a tram-train rendszer Debrecenbe?
A Debreceni Közlekedési Vállalat vezérigazgatója, Nagy Attila elmondta azt, hogy néhány éve elvégeztek egy felmérést, miszerint van-e lehetősége a városnak telepíteni az átszállásmentes kötöttpályás közlekedést biztosító tram-train rendszert. Ennek keretében pedig 2012-ben Debrecenben és vonzáskörzetében kötöttpályás elővárosi, gyorsvasúti közlekedési rendszer fejlesztése jeligével készült is egy tanulmány, ami a vasút szerepének tudatos felértékelését, a ráhordó közlekedés vasútra szervezését tartalmazta, és a célként azt tűzték ki, hogy minden vonalon 30 perces követési időket produkáljanak.
Hogy mindez megvalósítható-e? Figyelembe véve tanulmány eredményeit, végül nemleges válasz született. A project megvalósítása ugyanis szükségessé tette volna a magasabb sebességhez illeszkedő biztosítóberendezési korszerűsítését a MÁV hálózatán, emellett a megállók és szerelvénycsatlakozáshoz szükséges peronok kiépítését. Az öt évvel ezelőtti számítások alapján a teljes megvalósítás körülbelül 30-32 milliárd forintba került volna, és mivel az utasszám egyedül a 109-es, Debrecen–Hajdúböszörmény–Tiszalök vonal kiépítését indokolta volna, így a kivitelezés el lett vetve.
Közösségi közlekedés egységes rendszerben? Lehetséges!
Jelenleg Debrecen közlekedését három társaság biztosítja – a MÁV, a Debreceni Közlekedési Vállalat, valamint az Észak-magyarországi Közlekedési Központ. Ezen modell alapján is van rá lehetőség, hogy egy egységes rendszerbe foglalják a közösségi közlekedést, a lényeg csupán annyi, hogy egy megrendelő írja ki azokat a kapacitásokat, amiket a szolgáltatóknak teljesíteniük kell. Mindenkinek megvan ebben a saját feladata – az államnak, kormányzatnak vagy önkormányzatnak például az, hogy meghatározza a közösségi közlekedés, mint közszolgáltatás kereteit, valamint biztosítsa a finanszírozást és rendelje meg a közszolgáltatást. A közlekedésszervező cégnek kell megállapítania a tarifát, megosztania a bevételeket, elkészítenie a menetrendet, biztosítania az utazási információkat, ellátnia a marketing- és értékesítési feladatokat, míg a szolgáltatók biztosítják a közlekedést és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat.
A debreceni közlekedésben az is fontos célkitűzés, hogy minél hamarabb frissítsék a járművek állományát. Nagy Attila elmondta, a társaság nem gondolkodik CNG-buszokban, hanem 2021-től – amennyiben megnyerik a jelenlegi konzorciumi partnerükkel a kiírásra kerülő tendert – minimum 50 elektromos autóbuszt állítanak majd forgalomba, részben pótolva az öregedő trolibuszállományt.
Az ország egyik legnagyobb intermodális közlekedési központja épül Debrecenben, amely magába foglalja a MÁV épületét is, és a jegykiadó automatákból megvásárolhatóak a DKV-s, ÉMKK-s és MÁV-os jegyek és bérletek is.