A BKK dolgozók, akik ingyenes utazásra jogosultak, már kipróbálhatták a RIGO-t. A környező országokban már hosszú ideje a tömegközlekedés egyik alappillére ez a rendszer, amely egy csipkártyával igazolja az utas járműhasználati jogosultságát.
És hogy miért pont RIGO? A BKK elmondta, hogy a rigó épp olyan csipogó hangot ad ki, mint amilyet a jegyérvényesítő készülék fog kiadni az érvényes kártya hozzáérintésekor.
Névre szóló, nem átruházható
A RIGO rendszerben a bérlet kizárólag csak személyes adatok megadásával váltható, ami azért is igen éles váltás, mert eddig csak a bérletet igazoló számot kellett feltüntetni, amely ilyen értelemben nem volt teljesen anonim, azonban mégsem kellett több adatot megadni. Ezzel szemben a RIGO elkéri a vásárló teljes vezetéknevét és keresztnevét, az elektronikus formában rögzített fényképet, az állandó lakcímünket, születésünk időpontját, valamint személyi igazolványszámunkat is egy előzetes regisztráció keretében.
Hogy mi ennek a hátránya?
A RIGO ezek alapján összeállít a BKK utasairól egy online adatbázist, és a kártyák adataiból mindig pontosan lehet tudni, hogy egy adott személy mikor és merre szokott utazni, ezáltal minden utas személyiségprofilja előállítható. Mindezt a BKK közleménye is igazolja: „A jelenlegi bérletszelvény „virtuális” termékké válik, amelynek adatait az elektronikus jegyrendszer központi elszámoló rendszere tárolja a bérletes ügyfél profiljához kapcsolva.” – Ez tehát egyértelműen kimondja, és nem rejti véka alá, hogy a rendszer a személyes adatainkat elektronikus formában eltárolja, és a felhasználót összekapcsolja a pontos utazási szokásaival.
Olcsóbbak lesznek az átszállások, drágábbak a hosszabb, Budapesten belüli utazások
Budapest közösségi közlekedése az egyik legdrágább a térségben, ez pedig konszolidálódásra kerülhet a RIGO rendszer segítségével. A BKK erről így nyilatkozott: „Kedvező és sokak által régóta várt változás lesz, hogy az eddig megszokott, a felszállások számán alapuló jegyeket (pl. vonaljegy, átszállójegy stb.) felváltja az időalapú jegy, amely érvényességi idején belül (pl. 60 perc) korlátlan számú átszállást és utazást tesz lehetővé Budapesten belül. Az ügyfelek többségének ez könnyebbséget, kényelmesebb utazást jelent a korábbi rendszerhez képest, hiszen a több átszállásért sem kell többször fizetniük.“
Ez tehát azt jelenti, hogy nem kell átszállásonként új jegyet vásárolni és érvényesíteni 350 forintért, ugyanis a jegyeket időalapra helyezik. Ennek a díjszabása még nem ismert, azonban az mindenképpen pozitív, hogy – mivel Budapest egyik pontjából eljutni a másik pontjába általában több átszállást igényel – ha például egy 50 perces utat 3 átszállással tudunk megejteni, akkor nem kell négy jegyet megvásárolnunk, hiszen a jegyet az utazással eltöltött időért fizettük ki, nem pedig többször két megállóért. Ezzel azonban együtt jár egy súlyos hátrány is. Az ötös vagy kilences busz menetideje például több mint egy óra, ez alapján pedig ahhoz, hogy majdhogynem az egyik végállomástól a másikhoz elbuszozzunk, több pénzt kell fizetnünk, mint amennyi eddig volt egy buszjegy ára.
A RIGO-val hogyan valósulhat meg a jegyellenőrzés?
A BKK tervei szerint ebben a rendszerben az alábbiak szerint fog sor kerülni a jegyellenőrzésre: „Az elektronikus jegyrendszer bevezetésével az ellenőrök új, hordozható kézi készülékekkel vizsgálják a jegyek és bérletek érvényességét. Az elektronikus ellenőrzésnek köszönhetően gyorsabban és könnyebben történik a kontroll, ami növeli majd az ellenőrzés lefedettségét és hatékonyságát a felszíni közösségi közlekedésben.”
Ennek a koncepciónak van egy súlyos buktatója, ha az időt nézzük, mint fő szempontot. Ma, a jelenlegi rendszerben a BKK jegyellenőr szemrevételezéssel ellenőrzi utazásunk jogosultságát, aminek köszönhetően egy ellenőr egy másodperc alatt 4-5 utas bérletét is képes ellenőrizni. Ezzel szemben a RIGO rendszerében sokkal hosszadalmasabb lenne az ellenőrzés folyamata. Első lépésben ugyanis az ellenőrnek meg kell néznie, hogy a kártya tulajdonosa azonos-e a kártya használójával, amihez a fényképet látnia kell. Ezután elektronikus eszközzel le kell olvasnia a kártya adatait, majd meg kell várnia a központi adatbázisból érkező adatokat.
Ezzel két probléma is van. Egyfelől sokkal hosszadalmasabb, mint a hagyományos, ma is használt folyamat, másfelől pedig folyamatos internetkapcsolatra van szükség. Ez természetesen a XXI. században nem is egy lehetetlen küldetés, azonban mindannyian tapasztalhattuk már, hogy a BKK és a technológiai gördülékenység nem ezeréves cimborák. Ez azért is problémás, mert amennyiben minden adat kizárólag csak egy szerveren van és csak online üzemmódban érhető el, de valamilyen oknál fogva a szolgáltatás megszakad, a rendszer ellenőrizhetetlenné válik. Ennek elkerülésére jó megoldás lehetne a bérletek esetében a “bérletszelvény” másolatának elhelyezése a RIGO kártya csipjén, amely így adatkapcsolati hiba esetében is biztosítana offline utazást, azzal a feltétellel, hogy a kártyaolvasók a csipen tárolt “bérletszelvényt” csak akkor olvasnák ki, ha nincs adatkapcsolat.